A csecsemők gondozása komplex tevékenység, mely a gyermekgyógyász szakorvos, a háziorvos, a védőnő és a gyermeket gondozó család együttműködésén alapul. Az első év a legnehezebb az édesanya és a csecsemő életében, amikor nem tudja elmondani a baba, hogy mi fáj. A rendszeres vizsgálatokkal figyeljük a gyermek egészséges növekedését. A kismama segítsége és egyben tanácsadója kisbabája születése után a háziorvoson kívül a védőnő, aki információkkal, tanácsokkal látja el a kismamát gyermeke fejlődésének ütemében. A védőnői gondozás a tanácsadásokon, a családlátogatások alkalmával és a közösségi egészségfejlesztési programokon valósul meg.
A védőnői gondozás célja
- anyatejes táplálás előnyeinek megismertetése, fokozott figyelemmel kísérése
- szoptatás támogatása, szorgalmazása különösen az első 6 hónapban, az ehhez szükséges segítség nyújtása
- hozzátáplálással kapcsolatos tanácsok adása
- kisbabák gondozása születéstől egy éves korukig
- a kötelező védőoltásokról való tájékoztatás, azok megtörténtének ellenőrzése, dokumentálása
- az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, a veszélyeztetett csecsemők pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése
- a család felkészítése a beteg csecsemő otthoni ápolására
- a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának elősegítése
- a gyermek nevelésének és a szocializációjának segítése
- a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek átadása
- a veszélyeztetettség és a különböző szövődmények megelőzése, korai felismerése és szükség esetén a megfelelő szakemberhez való irányítás
A védőnő látogatásai
Tanácsadás
Védőoltások
Szinte alig, hogy megszületett kisbabád, már „kínozzák” a különböző védőoltásokkal. A kisbabákat legtöbbször megviseli egy-egy védőoltás, de a védőnő látogatássai során mindig informálja az anyukát, hogy egy-egy oltás milyen betegség ellen véd. Régen a fertőző betegségek számos gyermek halálát okozták. Ennek megelőzésére a leghatékonyabb módszer a védőoltások alkalmazása. Hogy ne alakulhassanak ki járványok, így többségük ezért kötelező. Így azok a betegségek, melyek évtizedekkel ezelőtt még rettegett betegségek voltak, mára már eltűntek.
Védőoltások ellenjavallatai: láz, immunhiányos állapotok
BCG
időpont: születéstől a 6. hétig
oltóanyag: Bacillus Calmette-Guérin
A BCG-vakcinát a tuberkulózis megelőzésére alkalmazzák. A BCG-vakcinációval a fertőzést követően kialakuló, ú.n. gyermek-típusú „primér” tuberkulózist és annak korai generalizációját (miliáris tbc, meningitis tuberculosa) lehet megelőzni. A BCG-vakcinációnak nincs másodlagos hatása, azaz nem befolyásolja az ú.n. felnőtt típusú, „postprimér” tuberkulózis kialakulását (kavernás tüdő tbc). A BCG élő, gyengített (attenuált) baktériumot tartalmaz. Immunválasza eltér a megszokott oltási immunválasztól. Az élet első napjaiban szigorúan a bőr rétegei közé adott csekély mennyiségű (0.05 ml) oltóanyag bejuttatása után az oltás helyén hetekkel,hónapokkal sárgásan elszíneződő göb jelenik meg, amelyben gennynek látszó folyadék keletkezik. Ez a gennynek látszó szövettörmelék nem fertőző. Az immunológiai reakció eredményeként az elsajtosodott szövet kiürül, pörkkel fedett seb hetekig észlelhető. A var általában 2-5 hónapon belül leesik és helyén 2-10 mm átmérőjű felületi heg marad. Mindig a bal felkaron kell keresni az oltás helyét! Ezt a szabályos oltási reakciót a háziorvos ellenőrzi, oltási reakció hiányában az oltást 6-12 hónapos kor között megismétlik. BCG oltással egy időben vagy szabad időközzel bármilyen oltás adható, de oltásra a bal felkart 3 hónapig nem lehet használni! Oltási ellenjavallat: lázas állapot, immunológiai károsodás (veleszületett, kemoterápia után szerzett, HIV pozitív anya gyermeke, terhelő családi kórtörténet, pl.: veleszületett immunhiány)Koraszülöttek oltása stabil belgyógyászati állapotban testsúlytól függetlenül elvégezhető!
DTP – azaz torokgyík, merevgörcs és szamárköhögés elleni védőoltás a diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyaggal
Diphteria, vagyis torokgyík baktérium okozta fertőzőbetegség. A kórokozó főleg a légutakat, néha a bőrt támadja meg. A torokban, rendszerint a mandulákon, ritkán a gégében, vagy más nyálkahártyákon, esetleg a bőrön tapad meg és vaskos szürkés lepedéket hoz létre. Súlyos légzési nehézséget és esetenként fulladást okoz. A baktérium toxint (mérget) is termel, ami idegrendszeri károsodást, szívbetegséget súlyos esetben halált is okozhat.
A merevgörcs igen súlyos, magas halálozással járó betegség. A kórokozó földdel szennyezett seben keresztül jut be a szervezetbe és ott toxint (mérget) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek.
A szamárköhögés kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség, mely a légúti váladékcseppekkel terjed. Légúti és az idegrendszeri szövődményeket, súlyos esetben halált okozhat.
IPV (inaktivált poliovírus) – azaz járványos gyermekvóbénulás.
A járványos gyermekbénulást vírus okozza. A kórokozó a széklettel szennyezett piszkos kézről vagy tárgyakról a szájon keresztül jut a szervezetbe. A betegség gyakran enyhe lefolyású. Néhány esetben azonban súlyos, maradandó bénulás alakulhat ki főleg a végtagokon, de halálos kimenetel is lehet.
Hib – (Haemophilus influenzae b)
A Hib egy baktérium, amely torokgyulladást illetve gennyes agyhártyagyulladást is okozhat. Az agyhártyagyulladás következménye bénulás, süketség, epilepszia is lehet.
Kanyaró (morbilli) cseppfertőzéssel terjedő, vírus okozta fertőző betegség. kezdeti tünetei 9-10 napos lappangási idő után láz, köhögés, hurut és kötőhártya-gyulladás. Pár nap múlva a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. Súlyos betegség, mely könnyen átvihető egyik emberről a másikra. Leggyakoribb szövődménye a középfül- és tüdőgyulladás, de agyvelőgyulladást is okozhat. A kanyaró okozta agyvelőgyulladás következtében életre szóló halláskárosodás, és értelmi fogyatékosság maradhat vissza.
Rózsahimlő (rubeola) vírusos fertőző betegség, amely cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél enyhe betegségként zajlik láz, apró kiütések és tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat formájában. Felnőtteknél izületi gyulladás lehet a kísérő tünet. Igen ritkán átmeneti vérzékenységet és súlyos lefolyású, maradandó idegrendszeri károsodást, esetleg halálos végű agyvelőgyulladást is okozhat. A terhesség első harmadában átvészelt fertőzés következménye lehet az ún. veleszületett (congenitalis) rubeola. Ilyenkor az újszülötteknél szem-, szív-, csontfejlődési rendellenesség, halláskárosodás és szellemi visszamaradottság mutatható ki. Azok a várandós nők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, akik korábban oltásban nem részesültek, vagy a betegségen gyermekkorukban nem estek át.
Mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás, parotitis epidemica) vírusos fertőző betegség, mely cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 2-3 hét amelyet láz és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigy duzzanat kötev. A nyálmirigyek a fül előtt és az álcsont alatt helyezkednek el. Gyulladásukkor az arc jellegzetesen megdagad és fájdalmas lesz. A betegség szövődményeként jelentkező heregyulladás súlyos következményekkel járhat.
