Akár tervezzük, akár nem a kisbabánk már a pocakunkban trónol, mire az első jeleit észrevesszük várandósságunknak.
Peteérés
A terhesség átlagosan 40 hétig tart, idejét az utolsó menstruáció első napjától számítjuk. A kisbaba élete két héttel később, a megtermékenyülés pillanatában kezdődik. A menstruációs ciklus 14. napja tájékán a petefészekből egy érett petesejt szabadul ki. A petevezeték végén lévő nyúlványok elkapják a petesejtet, és beterelik a petevezetékbe. A pete 24 óráig él, ezalatt az idő alatt kell megtermékenyülnie. Ha ez nem történik meg, akkor a következő menstruációkor a méhnyálkahártyával együtt a hüvelyen át távozik. A férfi ejakulációja sorántöbb millió ondósejtet lövell a nő hüvelyébe, amelynek egy része átúszik a méhnyak nyákján. A méhnyak elvékonyodik és rugalmassá válik a tüszőrepedés idején. A spermiumok a méhen keresztül a petevezetékbe jutnak. Ha a tüszőrepedés még nem következett be, a spermium 48 óráig marad termékenyítőképes a petevezetékben.
A megtermékenyítés
Az ondóban lévő anyag feloldja a petesejt külső burkát amelyen keresztül a spermium behatolhat. A behatolás után több spermium már nem juthat be a petesejtbe. A sikeres ondósejt farka leválik és a feje elkezd duzzadni, összeolvad a petesejttel, s így egy sejtté válnak. A sejt osztódni kezd, miközben a méh felé halad. A megtermékenyülés utáni kb. negyedik napon a megtermékenyített petesejt eléri a méh üregét. A következő néhány napon át ez a gömb a méhüregben lebeg.
Beágyazódás
A megtermékenyült petesejt kb. a 3. hét végére befúrja magát a méh vastag, puha nyálkahártyájába. Ez a folyamat a beágyazódás. A belső sejtek 3 rétegre oszlanak, ezekből fejlődnek ki a magzat testének különböző részei.Az embrió külső sejtjeinek szivacsszerű nyúlványai befúródnak a nyálkahártyába, és összekapcsolódnak az anyai vérerekkel. Ebből alakul ki később a méhlepény. A külső sejtek másik részéből a köldökzsinór és a magzatot védő burkok alakulnak ki. Ha ebben az időszakban kettéosztódik a csírasejt, egypetéjű ikerpár lesz belőle.
A beágyazódás hatalmas hormonális változással jár. Sok kismama leküzdhetetlen álmosságot érez a következő hetekben, és ekkor jelentkezik az első hányinger, émelygés, fejfájás is. A tünetek kellemetlenek, de a kis életkezdemény védelmét szolgálják. Engedjen nyugodtan a késztetésnek, a ha teheti, aludjon egyet!
Kismamáról:
Érdemes felkészülni arra az életmódra, amit a magzat fejlődése kíván meg. Ha eddig nem tetted meg, most fontos változtatni azokon a szokásokon, amelyek súlyosan veszélyeztetik a kicsi egészségét. Szokj le a dohányzásról! Korlátozd az alkoholfogyasztást is, és lehetőség szerint kerülni kell minden gyógyszert. Konzultálnod kell kezelőorvossal azokról a gyógyszerekről, amelyeket eddig szedtél. Még a fogantatás előtt érdemes elkezdeni a folsav szedését, amely a központi idegrendszer fejlődési rendellenességeinek kialakulását segít megelőzni.
A fogantatás tényéről a nők nagy részének fogalma sincs, ugyanis semmilyen jel nem utal arra, hogy ez megtörténik. Előfordulhat azonban, hogy a beágyazódás idején a kismama pecsételő vérzést észlel, amitől nem kell megijedni: ez teljesen normális jelenség.
A 4. héten tapasztalhatod a menstruáció elmaradását – és ezzel együtt az első terhességi jeleket. Fáradtság, az ingerlékenység, a hányinger és a mellek bizsergése vagy fájdalma. Ezeket a tüneteket a szervezeted megváltozott hormontermelése okozza. Ezek mellett a tünetek mellett jelentkezhet még gyakori vizelési inger, furcsa szagok észlelése, az addig kedvelt élelmiszerektől való undor stb.
Vannak olyan terhességi tesztek, amelyek már a fogantatástól számított második héten választ adnak arra, hogy megtörtént-e a fogamzás. Az otthon is elvégezhető vizeletvizsgálat a hCG-hormont mutatja ki, és a pozitív eredmény az esetek 99%-ban készpénznek vehetőek. A negatív eredmény azonban nem ennyire megbízható: lehet, hogy még nem termelődött elég humán koriogonadotropin hormon a szervezetben. Amennyiben a menstruáció kimaradt, érdemes megismételni a tesztet egy héttel később.
Terhesség hétről-hétre:
