Anya, apa, gyerek, gyerekek. Egyszerű családmodell, amihez már csak nagy szeretet, odafigyelés, bizalom, szerelem, felelősségvállalás kell, és máris itt áll előttünk az ideális: a szép és érzelmileg stabil család. Szép, de a gyakorlatban ez nem ennyire egyszerű és ezt az is mutatja, hogy ma hazánkban minden negyedik gyermeket egyedül nevel édesanyja, vagy édesapja.
A háttérben a házasságok, élettársi kapcsolatok felbomlása, vagy egyik szülő halála áll. Előfordul, bár hazánkban ma még elvétve, hogy egy nő tudatosan egyedül vállal gyereket. Ez utóbbi elsősorban a nők egy igen szűk rétegére, a magasan iskolázott, jól kereső, vezető beosztásúakra igaz, akiknek nem jelent anyagi problémát egy gyermek vállalása, de akik valamilyen okból elzárkóznak mindennemű szorosabb párkapcsolat elől. A csonka családok túlnyomó többségében az anya marad egyedül a gyerekekkel, a kiskorúak alig egyötöde él csak az apával.
Családban sem egyszerű gyermeket nevelni, hisz rengeteg figyelemmel, odafigyeléssel, lemondással jár, de ha egyedül vállaljuk a gyermek – nem egy esetben gyerekeket -, még nagyobb teher ez a szülőnek. Rendszerint, ha a külön élő szülő él, akkor sem veszi ki részét a nevelésből, mivel úgy gondolja, hogy ha már kilépett egy kapcsolatból felelőssége is kimerül abban, ha fizeti a gyerektartást és ezzel minden kötelezettsége letudva. Sokszor a gyermeket nevelő szülő haragból nem engedi, hogy a különélő szülő kapcsolatot tartson gyermekével, gyermekeivel. Úgy gondolja, hogy egyedül is teljes értékű anyuka és apuka tud lenni egy személyben.
Gondolhatjuk, hogy egy személyben képesek vagyunk ellátni az apai és az anyai szerepkört, de ez valóságban csak hiú ábránd. Egy nő bármennyire is igyekszik helyettesíteni az édesapát gyermeke számára, mivel nő nem képes azokat a genetikailag előre kódolt férfiakra jellemző magatartásformákat és viselkedéselemeket modellként gyermeke elé állítani, amire egy férfi képes és ugyanez fordítva is igaz a férfiakra is. A gyerekeknek elsősorban biztonságra és szeretetre van szükségük és ezt egyedül is megadhatja az egyedül álló szülő.
Szeretet!
A szeretet adott, gondolnánk, de ez nem ennyire egyszerű. Ugyanis, hogy szerethet igazán az az ember, aki csalódott, kiábrándult, elkeseredett? Megannyi fájdalommal és keserűséggel a szemedben, számtalan önmarcangoló gondolattal mit érez és lát a gyermeked, mikor azt mondod: szereted?
A szeretet akkor sugárzik hitelességet, ha önnön magunkat el tudjuk fogadni olyannak, amilyenek vagyunk. Az elfogadáshoz elengedhetetlen az egyedül lét miatt felgyülemlett sérelmek és negatív érzelmek.
Mikor egyedül maradsz rengeteg gondolat fut át a fejeden. Számtalan kérdés, amire keresed a magyarázatot: Miért maradtam egyedül? Hogy lesz ezután? Hogy állom majd meg a helyem? Hogy jut időm mindenre? Mi lesz a gyermekemmel, mit mondok majd neki, ha keresi anyát, vagy apát? Mind, mind nagyon fontos kérdések és koránt sem mindegy milyen válaszok születnek.
Odafigyelés
Azok a gyermekek, akiket egyedül nevelnek szüleik nagyobb odafigyelést igényelnek szüleiktől és a környezetüktől, mint kétszülős családban nevelkedő társaik, mivel napi kapcsolatban csupán egyik szüleikkel oszthatják meg örömüket és bánatukat. Bármennyire is igyekszik a különélő szülő kapcsolatban lenni gyermekével, avval, hogy kilépett a családi kötelékből elveszítette szerepét a családban és így nem lehet szerves része a mindennapoknak. A gyermekét egyedül nevelő szülőnek nagyobb figyelmet kell fordítania gyermekére, gyermekeire, többet kell vele beszélgetnie a mindennapokról, különben eltávolodnak egymástól és bár egy családot alkotnak a gyermek mégis magányos lesz. Mivel az egyik szülői minta kiesik a családból érdemes lehet azt egy nagyszülővel vagy rokonnal pótolni, hogy a gyermek a másik nem mintáit is el tudja sajátítani.
Pénzügyi biztonság
Két szülős családban sem egyszerű az anyagi jólétet megteremteni. Különösen így van ez az egy szülős családoknál, ahol egyetlen kereset jelenti a fő bevételi forrást ugyanannyi kiadás mellett. Egy szülőnek a napi étel megteremtésén kívül gondolni kell a gyerekek napközbeni ellátására, az óvodai és iskolai költségekre, a szabadidős programokra, a ruházkodás költségeire, a számlák befizetésére, és az önmaga igényeinek kielégítésére. Ahogy a mondás tartja – „Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond!” -, minél nagyobb a gyerek, gyerekek annál nagyobb teher hárul a szülőre.
A fizetés mellet egyéb bevétei forrásink is lehetnek, ilyen a családi pótlék és a gyermektartás és az adható egyéb szociális juttatások. Ha a szülőnek nincs segítsége napközben (nagyszülők, szomszédok, barátok, babysitter) kötött az az idő, amelyet munkával tölthet így korlátozott lehetőség van munkabére növelésére. Ráadásul hozzá kell, hogy tegyük a mai munkaerőpiac nem tolerálja, hogy valaki gyermekei miatt akár több napot hiányozzon a munkából, vagy kötetlen munkaidőt folytasson.
Egyedülálló szülőknek járó juttatások és kedvezmények
- Emelt összegű családi pótlék
- A különélő szülő gyermektartási kötelezettsége
- Árvaellátás
- Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
- Szolgáltatók kedvezményei
- Emelt táppénzes nap
Emelt összegű családi pótlék
Ki jogosult a családi pótlékra?
- a még nem tanköteles gyermek
- az általános iskolában vagy középiskolában /szakiskolában/ tanuló gyermek maximum 20 éves koráig, a sajátos nevelési igényű gyermek pedig 23 éves korig. A tanulói jogviszonyt a tanintézmény igazgatója az „Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” c. nyomtatványon igazolja.
A családi pótlékra vonatkozó igénylést az „Igénybejelentés családi pótlékra” c. nyomtatványon a munkáltatónál, vagy a lakhely szerint illetékes Kincstárnál kell benyújtani
A különélő szülő gyermektartási kötelezettsége
A bíróság ítélete alapján a gyermekek után fizetendő gyerektartás összege változhat. A szülők megegyezésének hiányában a gyakorlat szerint egy gyermek után a nettó fizetés 20%-a, két gyermek esetén 40%-a, kettőnél több gyermek esetén az 50%-a vonható le a gyermektartásra kötelezett fizetéséből. A bíróság ezen felül minimum tartási kötelezettséget is megállapíthat, amely alapjául figyelembe veszik a gyermekek igényeit, a szülők fizetését és napi kiadásait egyaránt.
A szülők ettől eltérően bíróság nélküli egyezséget is köthetnek, amit azonban érdemes hivatalosan írásban tanúk előtt megtenni. A legjobb, ha közjegyző segítségét is igénybe veszik az egyezség megkötéséhez.
A gyermekét nevelő szülő akkor is hozzájuthat a tartásdíjhoz, ha azt a tartásra kötelezett elmulasztotta teljesíteni. Ennek érdekében a gyámhatóság ideiglenesen megelőlegezheti a tartásdíj összegét. Ebben az esetben az állam folyósítja a megállapított összeget – a kötelezett személy visszafizetési kötelezettségével. A kérelmet a területileg illetékes városi gyámhivatalnál kell benyújtani.
Árvaellátás
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ide értve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élõk egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésbõl származó gyermeket is -, akinek szülõje a haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.
Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha õt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Milyen mértékû az árvaellátás?
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála idõpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.
Ha a jogszerzõ nem nyugdíjasként hunyt el az árvaellátás annak a nyugdíjnak a 30 %-a, amely az elhaltat öregségi vagy III. csoportú rokkantsági nyugdíj címén megillette volna a halál idõpontjában. Ha az elhunyt I. vagy II. csoportos rokkantsága az OOSZI orvosi bizottsága által a halált megelõzõen kiadott orvosszakértõi véleménnyel igazolt, az árvaellátás az ennek megfelelõen megállapított rokkantsági nyugdíjnak a 30%-a.
Hatvan százalékos mértékû árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülõje elhunyt, vagy akinek életben lévõ szülõje rokkant.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg annak a 18 éven aluli gyermeknek, akinek családja időszakos létfenntartási gondokkal küzd, ezáltal megélhetésük veszélybe került, valamint kérheti a támogatást
- szociális válsághelyzetben lévő várandós anya, gyermeke megtartása érdekében,
- a születendő gyermek fogadásához kapcsolódó kiadásokra tekintettel,
- átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,
- családba visszakerülés elősegítéséhez,
- hosszantartó betegséghez kapcsolódó költségek enyhítésére,
- iskoláztatási kiadások mérséklésére.
A támogatás kérhető, ha a gyermek, illetve családja érvényes lakóhellyel vagy ennek hiányában érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik. A családban az egyfőre eső jövedelem nem haladhatja meg az öregséginyugdíj-minimum kétszeresét, vagyis az 57 000 Ft-ot. A kérelemhez mellékelni kell
- betegség esetén orvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról,
- a 16. életévét betöltött tanuló iskolalátogatási igazolását nappali tagozaton folytatott tanulmányairól,
- a gyermek és családja kapcsolattartásához a gyámhivatali határozatot.
Emelt táppénzes nap
A szülőnek a beteg gyermeke ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig. A táppénzes napok száma a gyermeküket egyedül nevelők esetében magasabb, ahogy az alábbi táblázatban látható.
- 1-3 éves gyermek esetén évenként, gyermekenként 84 nap
- 3-6 éves gyermek esetén évenként, gyermekenként 84 nap
- 6-12 éves gyermek esetén évenként, gyermekenként 28 nap
A beteg gyermek ápolása után minden esetben táppénz jár. A betegszabadság mindig a dolgozó betegsége miatt igénybevett táppénz első 15 napja, amit a munkáltató fizet, illetve az egyéni vállalkozóknál nincs betegszabadság.
