Gyermekgondozási díj (GYED) 2014

A gyermekgondozási díj a gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében gyermekgondozási díj (GYED) folyósításával pótolható a gyermekét otthon gondozó, nevelő szülő jövedelem kiesése. A GYED nem szociális juttatás, a kötelező egészségbiztosítás keretében, kizárólag a biztosítottaknak járó, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, és külön felhívjuk a figyelmet, hogy nem azonos a hétköznapi szóhasználatban gyakran keveredő, alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozási segély (GYES) elnevezésű ellátással.

Ki jogosult GYED-re?

A gyed jogosultsági feltételeként szükséges előzetes biztosítási idő –fő szabály szerint 365 nap. Ez alapján gyermekgondozási díjra jogosult:

a biztosított, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
terhességi gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a GYES való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.

Plusz mindenkire vonatkozó feltétel, hogy a GYED-et kérelmező személy a gyermeket saját háztartásában nevelje.

A GYES jogosultsághoz szükséges biztosítási idő számítása

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a GYED-ra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,
a közép‐ vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott
tanulmányok idejéből 180 napot,
rehabilitációs járadék és rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a GYED, ha bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, vagy

ha munkavégzés nélkül is megkapja teljes keresetét, vagy
ha egyéb rendszeres pénzellátásban [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja] részesül (nem vonatkozik ez a kizáró ok arra, aki álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt, illetve aki vállalkozói‐ vagy munkanélküli járadékot, vagy álláskeresést ösztönző juttatást kap).
ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletbe) helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,
ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

Választás a különböző pénzbeli ellátások közt

Abban az esetben, ha a kérelmező ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre / baleseti táppénzre / terhességi‐gyermekágyi segélyre / gyedre is jogosult lenne, akkor csak az egyik – saját választása szerinti – ellátást veheti igénybe.

GYED időtartama

A GYED legfeljebb a gyermek 2 éves koráig vehető igénybe!

GYED összegének kiszámítása 2013. július 15-től

A GYED alapjául szolgáló jövedelem meghatározása:

Ha az igénylő a GYED-re való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyában a GYED jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben rendelkezik legalább 180 nap figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a GYED összegét ezen jogviszonyban, a megelőző naptári évben elért jövedelem alapján kell megállapítani.
Ha az igénylő a GYED-re való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyában a GYED jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző évben nem volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a GYED-re való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé –maximum a jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig – számított, kizárólag ezen jogviszonyában szerzett 180 napi jövedelemből kell a gyed összegét kiszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
Amennyiben az igénylőnek a GYED-re való jogosultságot megelőző naptári évben, illetve azt közvetlenül megelőzően sincs a GYED jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyában 180 napi jövedelme, meg kell vizsgálni, hogy rendelkezik‐e a GYED jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos Tbj. 5. §szerinti biztosítási idővel:
1. ha igen, akkor a GYED-et az ellátásra való jogosultságot megalapozó jogviszonyban elért tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani.
2. ha nem, akkor az ellátást a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a gyed jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyában elért tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben ezen tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem
Ha az igénylőnek a GYED jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően azért nincs a GYED-re jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyában 180 napi jövedelme, mert táppénzben, tgysben, GYED-ben részesült, a GYED összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az kedvezőbb, mint a minimálbér. Ezen szabály kizárólag azon esetekben alkalmazható, ha az előző ellátás összege a GYED jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra (azaz nem a régi szabályok szerint, a megelőző jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével).

GYED mértéke

A GYED a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%‐a, azzal, hogy a GYED maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a GYED összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2013. évi felső határa havi bruttó 137.200 Ft. A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó‐előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja.

GYED igénylése

A GYED iránti kérelmet írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon 2 példányban a foglalkoztatónál kell bejelenteni. A GYED iránti kérelmet abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel GYED‐et. A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) GYED kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell.

GYED igényléséhez benyúnytandó dokumentumok

a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, feltéve, hogy a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a terhességi‐gyermekágyi segélyt megállapították,
örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást, gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozat,
magánnyugdíjpénztár tag esetén a záradékkal ellátott magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot,
a biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) GYED kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell,

Aki 2014. május 11‐ét megelőzően született gyermekére tekintettel igényel gyed‐et, annak a kérelméhez csatolni kell az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást

GYED folyósítása

Gyermekgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon.

GYED szüneteltetése

Lehetőség van írásban a GYED folyósításának szüneteltetését is kérni, erre pl. akkor van szükség, ha a jogosultság időtartama alatt átmeneti időre dolgozni szeretne valaki. A GYED szüneteltetése esetében az ellátást folyósító szervnek nem kell határozatot hozni, a szünetelést követően a korábban megállapított összegben, és a korábban meghatározott időpontig kell tovább folyósítani az ellátást.

Méltányossági GYED

Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy meghatározott jogszabályi és költségvetési keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a GYED‐re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. Az egészségbiztosító e jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a biztosítottnak minősülő szülő gyed ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

A méltányosságból megállapítható GYED folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított ellátás alapja nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérnél. Ha azonban a kérelmező (biztosított) szerződés szerinti vagy tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el, a tényleges jövedelmet, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

A pénzbeli ellátás méltányosságon alapuló engedélyezése során figyelembe kell venni a kérelmező egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik‐e az általános szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását.

A GYED méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez kell (vagy a kormányablaknál lehet) benyújtani írásban, akkor is, ha a munkáltatónál van kifizetőhely. Az elektronikus kapcsolattartást a méltányossági kérelem vonatkozásában a jogszabály kizárja.

A kérelemnek tartalmaznia kell: